Hogyan taszítja a vizet a szilikonnal kezelt fal
és lélegzik-e a kezelés után?
Hogyan taszítja a vizet a szilikonnal kezelt fal
és lélegzik-e a kezelés után?
A kérdés második felére a válasz egyértelmű és rövid: igen.
A kérdés eleje ennél bonyolultabb, de megpróbálok érzékletes választ adni.
Nos, nézzük meg, hogy miért igen.
A szilikonok, miután az alapvázuk ugyan az, mint a szilikátalapú építőanyagoké, vagyis a szilícium, ezért úgy viselkednek a szilikát felületeken, mint az élő szervezetben a szövetbarát anyagok, vagyis észrevétlenek és csak jó funkciókat látnak el.
Nézzük meg ezt egy példán keresztül:
A szilikátfestékek, mészfestékek a fal páradiffúzióját nem változtatják meg, a fal tökéle-tesen lélegzik. Ez ezeknek az anyagoknak a jó tulajdonsága. A rossz viszont az, hogy nagyon nedvszívóak, vagyis könnyen nedvesednek, így nem állnak ellen a savas esőknek sem.
A diszperziós festékek nagyon jó víztaszító felületet biztosítanak, így ellenállók a savas esőkkel szemben. Ez ezeknek az anyagoknak a jó tulajdonsága. A rossz viszont az, hogy nagymértékben gátolják, vagy teljesen megszűntetik a fal páradiffúziós képességét, vagyis a fal nem, vagy nem kellő mértékben lélegzik.
A szilikon a kétféle rendszer (természetes és polimer) jó tulajdonságait ötvözi, így a szilikonos felület lélegző és egyben víztaszító is.
Az üvegtölcsérben impregnált habkő van, melyre vizet töltünk és alulról levegőt fújunk át rajta, mely akadálytalanul buborékok formályában jön a víz felszinére:
A fenti példát elektromikroszkópos felvételekkel tudom illusztrálni:
Ha a képre klikkel és kinagyítja azt, jól látható, hogy a bal oldali oszlop, melyet szilikonnal kezeltek nyitva hagyta a pórusokat, míg a diszperziós (polimer) rendszer (jobb oldali oszlop) befojtotta, vagy teljesen elzárta a kapillárisokat.
A fenti ábra jól mutatja, hogy a szilikát- vagy mészfestékkel festett felület beissza a vizet, vagyis vizesedik (bal oldali kép). A felület tökéletesen "lélegzik".
A festékbe kevert szilikon megakadályozza a vizesedést, a víz okozta károkat. A felület továbbra is tökéletesen"lélegzik" (jobb oldali kép).
Ha a képre klikkel és kinagyítja, az is látható, hogy a vizesedő falon megmarad a szennyeződés (fekete szemcsék), míg a szilikonos falról az esővíz lemossa azt, vagyis folyamatos az öntisztulás.
Azt már látjuk, hogy a kérdésünk második felére miért igen a válasz. Most vizsgáljuk meg a kérdés első felét, hogy hogyan működik a víztaszítás, amikor a kapillárisok nyitva maradnak. Miért nem megy be a víz?
Nos először is le kell szögezni, hogy miután a kapillárisok nyitottak, ezért a szilikonos felület nem áll ellen a víznyomásnak, vagyis pincék, úszómedencék vízszigetelésére nem alkalmasak.
Másodszor, a nagy erejű szél által a falra csapott eső nedvesíti a falat, de az attól nem lesz vizes, csak nedves. A nyitott kapillárisoknak köszönhetően, az így felvett vizet a felület nagyon gyorsan leadja.
Az alábbi videofelvételen jól látszik, hogy a szilikonnal felírt szöveg addig nem látszik a felületen, amíg vizet nem kap. A víz hatására a felület mindenütt elsötétül (vizes lesz), míg a szilikonos felirat fehér (azaz száraz) marad:
Most akkor nézzük, hogy mi miatt dobja le magáról a vizet a felület, nézzünk egy kis felületes felületi fizikát. Ne ijedjen meg, nem fogunk képletekkel és számokkal bajmolódni.
Minden folyadék valamilyen mértékben nedvesíti azt a felületet, amire rákerül. Pl.: ha egy üvegcsőben víz van, akkor azt látjuk, hogy a víz a fal mentén fentebb van, mint a cső közepén, míg ha higanyt teszünk az üvegcsőbe (a higany, függetlenül attól, hogy fém, szoba hőmérsékleten folyadék) akkor azt látjuk, hogy a cső falánál a higany lentebb van, mint a cső közepén.
A felületen lévő folyadék érintője és a felület síkja között bezárt szög, az ún. nedvesítési szög. Ez a szög minél inkább a nullához tart, annál jobban nedvesíti a folyadék a felületet.
Ha ezt a nedvesítési szöget elvinnénk 180 fokra, akkor a folyadék gömbformát venne fel és a felületet csak egy pontban érintené, vagyis nem nedvesítené a felületet.
Nos, ez utóbbi csak elméletben lehetséges, de minél inkább megközelítjük a 180 fokot, annál inkább cseppalak felvételére kényszerítjük a folyadékot.
Most nézzük meg képen is, hogy miről beszéltem:
 |
 |
|---|
(kattintson a képekre)
Ugye nem is olyan nehéz most már elképzelni az egészet. A folyadék jobban ismeri a fizikát mint mi, így jól tudja mit kell tennie, ha szilikonnal találkozik. 
A rendszer olyan hatékony, hogy a felületen lévő kisebb repedéseket is képes áthidalni.
Azt se feledjük, hogy az impregnálás a felület anyagától függően 2-5 mm mélységig hatékony, így a védelmi vonalat az ezt nem meghaladó mélységű fizikai károsodás sem bontja meg.
A következő képen egy igen szívóképes anyagot (YTONG) látunk, ahol jól látszik a repedés áthidalása:
Most mondhatja valaki a fenti kép láttán, hogy egy fényképszerkesztő programmal bármit meg lehet oldani. A "tamáskodóknak" mutatjuk be az alábbi videót:
Remélem, hogy sikerült a tényekkel meggyőznöm arról, hogy valóban van a kezünkben olyan anyag, amivel sikeres harcot vívhatunk a víz ellen.
... és nem csak a víz ellen tudunk védelmet adni, de a savakkal, színezékkel szemben is (cola- foszforsav, szénsav, karamell; vörös bor- borkősav, almasav, citromsav, tejsav, borostyánkősav, ecetsav, vajsav, hangyasav, antocianin; stb.):
YTONG tégla és a Coca Cola harca
A fentieket ismerve, most már bátran kiléphet a "harcmezőre", hogy végső, győztes csapást mérjen a víz ellen, és így akár milliókat is megspórolhasson.
Sok sikert hozzá!
_________________________________________________________________________________
| HÍRLEVÉL
Végső megoldások, sokat érő tanácsok a vizesedés és a szennyeződések elleni küzdelemmel kapcsolatosan, most DÍJTALANUL! (Ez egy bizalmasan kezelt levelezőlista, amely semmilyen körülmények között nem kerül más kezekbe. Ha valaha szeretné, Ön bármikor lejelentkezhet e-mailben a listáról.) |
|